A tervek szerint az állami fenntartásnak és működtetésnek köszönhetően kikerülnek a fogaskerekek közül a vegyes rendszer okozta "homokszemek", amelyek sok vitára adtak alkalmat. A jövőben nem fordulhat elő, hogy egy iskolában ne legyen elegendő szivacs, kréta vagy fénymásolópapír.

Az állami intézményfenntartó átszervezésével az volt a cél, hogy a minőségi oktatáshoz szükséges feltételeket az ország minden szegletében biztosítsák a diákok számára. Ezért vitték közelebb az iskolákhoz a döntéseket:

bizonyos hatáskörök a központtól az új tankerületekhez, valamint az iskolaigazgatókhoz kerülnek át

- mondta egy tanácskozáson.

A tankerületi központok januártól átveszik a működtetői feladatokat is, így ígéretük szerint - megszűnnek majd a napi működést zavaró helyzetek, például az, hogy kinek a feladata egy projektorizzó kicserélése, vagy mi legyen a működtető tulajdonában lévő elromlott és gazdaságosan nem javítható eszközökkel.

Gond volt eddig az is, hogy mi számít felújításnak, karbantartásnak, hogy ki adhat a portásnak, takarítónőnek utasítást.

Ősztől újra az iskolaigazgató lesz a főnök, és ezzel a pedagógusok, igazgatók egyik legfontosabb követelése teljesült.

Hangsúlyos kérés volt a diákok terheinek a csökkentése, és hogy ezzel ne kelljen az új nemzeti alaptanterv elkészítéséig várni. Ezért felkérték az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet a kerettantervekkel összefüggő javaslatok kidolgozására.

A pedagógusok bére idén és jövő ősszel is tovább nő, a köznevelési kerekasztal tárgyalásainak eredményeként bérfejlesztés lesz a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségűek dolgozók körében is. Dolgoznak azon is, hogy a nyugdíjas pedagógusok legfeljebb két évig az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatók legyenek.

Cél, hogy 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemeken valósuljon meg.

Palkovics László jóra értékelte a köznevelési kerekasztal munkáját, amely szerinte azon dolgozik, hogy néhány éven belül a magyar oktatási rendszer Európa jó példái között szerepeljen.

Az európai jó gyakorlatokat is áttekintették, ezek alapján egy új, szakmailag és tartalmilag is megerősített oktatási keret kidolgozásáról is tervben van. Szerinte a feladata nem más, mint hogy a jó oktatáshoz a kereteket megadja.

A pedagógustársadalom és a szakmai szervezetek által javasolt átalakítások többsége elkezdődött, a közös munkának azonban csak az elején tartanak, számos újítás kidolgozása hosszabb időt vesz igénybe.

Az azonban kijelenthető, hogy a keret elkészült, tartalommal és értékkel közösen kell megtölteni - mondta az államtitkár.

A kormánynak az a célja, hogy a hátrányos helyzetűeknek is megadják a háttértámogatást.

Palkovics László az Index kérdésére elmondta, hogy a jövőben az oktatási eszközei is változni fognak. Nem akadálynak, hanem jó eszköznek látják a digitális eszközöket, az okostelefonok tiltása helyett inkább bevonnák azokat az oktatásba.

Felmerült, hogy

a drága tankönyvek helyett hosszútávon jobban megérné táblagépeket adni a diákoknak.

Így a napi tananyagot az iskolában letölthetnék, azt otthon is használhatnák a tanulásra, vagy éppen feladatokat oldhatnának meg a segítségével. Az új eszköz - ha bevezetnék - nem szüntetné meg a tankönyveket, de módosulna azok mennyisége és feladata. A táblagépek várhatóan 2020-tól jelennének meg az iskolákban.

Az iskolai szünetek időtartama is változna. A tananyag mennyisége nem nőne, de azok oktatási módszere változna, így ez magával hozná, hogy pl. a nyári szünet rövidebb lenne. Ugyanakkor a téli és tavaszi szünet hossza növekedhetne 2018-tól.

A tanórák hossza annyiban változna az alsó tagozatban, hogy a 45 perces tanítási időből 30 perc lenne a tényleges oktatás, a többi pedig a feldolgozást segítené.

A következő tanévtől bevezetik a szakgimnáziumi, szakközépiskolai rendszert. Ezekben az intézményekben csökkentett óraszámban lennének a természettudományos órák, és egy összevont science, tudomány nevű tantárgyat lehetne választani.